banner tropi 4 5

Блогът Web EKM Blog очаквайте скоро..

Kuba 1959 – 2019 Konferencia a LATIMO támogatásával

on .

Készítette: TT

Február 7-én Budapesten, az Országos Idegennyelvű Könyvtár adott helyet annak a rendezvénynek, amely az 1959-es kubai forradalom óta eltelt hat évtized kapcsán több vonatkozásban foglalkozott a szigetországgal. A Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem szervezésében megvalósult rendezvényt a LATIMO támogatta.

20190207 102746

A Kuba konferencián a résztvevők két szekcióban - történelem és politika, illetve kultúra és irodalom – tekintették át az ország helyzetét, a történelmi eseményeket, azok mozgatórugóit, a szigetország irodalmi-kulturális jellemzőit, illetve Kuba mai mindennapjait. A konferencia aktualitását nemcsak a kubai forradalom hatvanadik évfordulója adta, hanem az a tény is, hogy Kuba – hasonlóképpen ahhoz, ahogyan azt Fidel Castro 1960-ban, az ENSZ-ben elmondott beszédében a nemzetközi élet egyik legfontosabb kérdésének nevezte, legalábbis a latin-amerikanisták körében, változatlanul élénk érdeklődést vált ki. Minden joggal, hiszen ma is tanulságos, hogyan vált a Baptista diktatúra ellen lázadó gerillák harca a mai, „nyomokban” létező szocializmus egyik utolsó országává, milyen kiemelt szerepet játszott ebben az akkori kétpólusú világrend és a hidegháború. Ahogyan a magyar helyszínen az is tanulságos, hogyan alakultak az országaink közötti kapcsolatok, milyen gazdasági és emberi szálak közöttök össze egykoron és ma hazánkat és a szigetországot. Érdekes áttekinteni, hogy a politikai események és az ideológia szigor milyen hatást gyakoroltak a kubai irodalomra, művészetre, s azok művelőire. Végül talán nem csak a témával foglalkozó szakértők számára tanulságos elemezni, hogy a Kubában ma, ha lassan is, de ténylegesen végbemenő változások milyen hatást gyakorolnak az ország politikai és gazdasági helyzetének alakulására, állampolgárai világnézetére, a kubai szokásokra.

fidel alejandro castro ruz 63039 340

A színvonalas konferencia hallgatósága előbb a Pécsi Tudományegyetem oktatóinak előadásait hallgathatta meg. Szilágyi István politológiai profilú előadása a gerillaháborútól az ellenhatalomig terjedő ívet vázolta fel, Fischer Ferenc érdekfeszítő expozéja a hidegháború hadászati rivalizálását és Kuba ebben elfoglalt szerepét mutatta be, míg Domingo Lilón a Kuba és a Dominikai Köztársaság közötti speciális viszonyt elemezte. A Miskolci Egyetem képviseletében Horváth Emőke az első Havannai Nyilatkozatot elemezte, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről Szente-Varga Mónika a budapesti Havanna lakótelep tükrében érintette a kubai-magyar kapcsolatokat, míg Nagy Sándor, a Külügyi Intézet munkatársa, az átlagember szemén keresztül mutatta be Kuba mai, irigylésre méltónak távolról sem nevezhetó gazdasági helyzetét.

che guavarra 1872538 340

A kulturális-irodalmi szekció Csikós Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem oktatójának előadásával kezdődött, amely a hatvanas évek kubai kultúrpolitikai sajátosságairól szólt, majd Alejo Carpentier-rel összefüggésben az ELTE részéről Kürthy Ádám szólt a „csodás való”-ról. Gulyás András nagykövet, diplomata és műfordító, a LATIMO tagja, szintén Carpentier kapcsán beszélt a csodás való földi másáról, míg az ugyancsak a Szegedi Tudományegyetem képviseletében megjelent Dornbach Mária három kortárs kubai író művének fényében állított görbe tükröt a kubai valóság elé, illetve Lénárt András elemezte a kubai filmművészet és a történelem viszonyát.

Varga-Haszonits István újságíró Leonardo Padura (sziget)világáról tartott előadást, végül a rendezvény záróeseményeként a résztvevők Breier Ádám: Havanna, csak oda című filmjét tekinthették meg.

A nem csak szakmai szempontból érdekes konferencia hangulatát jól jellemzi az a hozzászólás, amikor az egyik résztvevő utalt arra, bár a tudományos fórum célja nem a kubai demokrácia kritikai elemzése, ez csak mértéktartással kerülhető meg, hiszen Kubának sok tennivalója van az emberi jogok, a szabadság és a demokrácia vonatkozásában. Ezzel együtt persze tény az is, hogy a Kuba iránt hazánkban ma is széles körben meglévő szimpátia és nosztalgia a témát a féltő aggodalom köntösébe is burkolja.

Végül kiemelendő, hogy egyesületünk tagja, Gulyás András megemlékezett Kuba kapcsolódásáról a magyar hispanisztika és a latin-amerikai tanulmányok kezdeti időszakához.

Aláhúzta, hogy amikor Kubáról, és a hatvan éve történtekről beszélünk, „.....egy dologhoz nem fér kétség: a magyar hispanisztika, az ELTE Spanyol Tanszékének önnállósága, mind Kuba „köpenyéből” bújtunk elő. Az első vendégtanárok, ösztöndíjasok, micsoda lista: Takács Zsuzsa, Lengyel Péter, Kovács Máté, Erdős Mária, Faluba Kálmán, Wittmann Tibor, Csép Attila, Kulin Katalin, Benyhe János, Székács Vera, Huszágh Nándor, Inotai András, Kerekes György, Sobieski Artúr, Horvát János, Dely István, Anderle Ádám, Varga-Haszonits István, Dornbach Mária, és sokan mások az itt jelenlévők közül. Horányi Mátyás és Fayad Jamís elkészítik József Attila verseinek első spanyol nyelvű kiadását. Kubai vendégtanárok Budapesten: Salvador Bueno, Roberto Fernández Retamar.Azt hiszem, nemcsak a magam nevében mondom Kuba, Havanna maga volt számunkra a csodás való, későbbi pályánkat egy életre meghatározta. Szerencsénk volt. Őszinte szívvel kívánok Kubának, kubai barátainknak is sok szerencsét.”

Kuba1

Full premium theme for CMS

Bookmaker Bet365.com Bonus The best odds.

Partnereink

HTCC logo final 201508 3 globslogo new
ashu logo15X globoport